2009. szeptember 20., vasárnap

várakozó időszak

Bár a napok gyorsan szöknek, valahogy a dolgok lassan haladnak. Még keresni kell, ha van lehetőség, az is el-elakad, no de még épp hogy megérkeztem, nincs miért aggódni. Az éjszaka illata itt is olyan mint Budapesten: a városok jellegzetes, langyos estéje. No azért meleg nincs, de kellemes az idő. Tegnap volt szerencsém megnézni közelebbről is a londoni estét, talán ez az egyetlen érdemleges esemény, amiről mesélni tudok: elmentünk páran egy ismerős búcsúztatása alkalmából egy Salsa klubba - a Sohoba... No én is jó helyen kezdem bontogatni a szárnyam :D De jó volt látni milyen felszabadultak is tudnak lenni az emberek. Sokat táncoltunk, klassz élőzenére, rengeteg-rengeteg ember. Ne úgy képzeljétek ezt a felszabadultságot, hogy az emberek gátlástalanul tombolnak, ez nem erről szólt. Egyszerűen csak mindenki táncolt, úgy ahogy épp tudott, és mindenki elfogadta a körülötte lévőket, nem voltak elvárásaik, hagyták egymást élni. Hogy ehhez miért kell egy bizonyos véralkoholszint? lehet erről érdemes elgondolkodni. Jó volt ezt is látni. A csapat nagyon rendes volt: vigyáztak rám nagyon :))

Egyre több ismerős akad, a környék (South-East London belvároshoz közeli része) tele van kelet-európaiakkal (mert hogy itt mi is idesorolódunk). Máris van 5-6 magyar, akivel összebarátkoztam, akik már évek óta itt élnek, és várják, hogy otthon több lehetőség legyen, hogy érdemes legyen hazamenniük. Többnyire Magyarország keleti feléből. Nagyon vendégszerető emberek =)

Ami pedig a munkát illeti, alakul valami, de hétfőn és kedden még vár pár kör a környező 5-6 kilométeres környezetben, ha minden szerencsésen alakul akkor jövőhéttől talán már meglesz a helyem. Hogy milyen lesz? Kemény, ahogy ezt mindenhol hallani, de hát hol nem? Persze mindig más ha az ember a saját bőrén érzi meg :) Erről úgyis akkor tudok majd írni, ha már végre ott leszek.
No hát ezért írtam hogy ez egy "várakozó" időszak. Talán ez a legrosszabb, amikor még nem tudsz igazán semmit sem tenni, még nincsenek igazi támpontok, és minden bizonytalan körülötted. De mint ahogy mindenből, ebből is tanul az ember, hiszen az élet MOST van, bármilyen is legyen az a most...

Gondolok rátok, és ne aggódjatok, eddig minden jól megy, nincs semmire gondom, jó helyen vagyok. Sokszor ölellek benneteket!

1 megjegyzés:

  1. Örömmel olvastam, hogy nem vagy elveszve, és máris alakul a baráti köröd. Remélem sikeres lesz a munkavadászatod!

    VálaszTörlés