Nos ismét odaát... Jó hazamenni de valahol mindig kicsit megszaggatja az embert az újabb búcsúzás. Főleg hogy most nagyon-nagyon jól éreztem magam: a tavasz illata egész más odahaza: egész nap csak szippantgattam, odafeküdtem az ablak közelébe, hallgattam a szélcsengőt, és elmerültem a levegő édes-fűszeres áramlatában. No meg aztán rengeteget nevettem anyummal és bratyimmal :D rég nevettem ilyen jókat, és ilyen sokat mint ezen a héten :) És hát a tanfolyamról nem is beszélve! Nagyon jó volt, és valahol lezártódott vele egy szakasz az életemben, és a nadiban is - nem arról van szó, hogy nem akarnám folytatni természetesen :D - de ez volt az utolsó alkalom azzal az összeszokott csapattal, akiket mind úgy megszerettem, és természetesen a mestereinkkel: Zsuzsával és Ferivel... Úgyhogy jót bömbiztem a végén =) Nem hiába, életem legjobb tanfolyama a 3-as fokozat, amit sosem fogok elfelejteni, és amit még olyan sok fantasztikus élmény követett, és sok kedves barát, és ismerős :))) Hogy ezután hogy lesz? Nos meglátjuk - szith szavah ...
Szóval nem volt könnyű ezt a sok szépséget otthon hagyni :) Meglátjuk hogy folytatódnak itt a kalandok: hogy tudom tovább alakítani kicsiny életem folyamának útját. Addig is itt egy fotó Petiről és Juciról, a diplomaosztóról :)
Puszi mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése