Kedves otthoniak!
Hát ez az augusztus csak úgy elröppent mint a sokat emlegetett pinty szokott... Nem is értem hogy lehet hogy már szeptembert írunk?! És úgy néz ki a nyár lassanként végleg búcsút int. Egyes források szerint az utóbbi 25 év leghidegebb és esősebb nyara Angliában T_T Hát túl sok jót nem mondhatok :P pedig szeretnék. Sebaj, remélek egy napsütésesebb őszt.
Nos hát mik is voltak az elmúlt hetekben? Lényegében munka. Itt nincs sok újság, talán annyi mindösszesen, hogy Nathalie, a francia technikus elment, eléggé hirtelen, miután lefelezték a fizuját. Nos ha valaki arról panaszkodik hogy otthon kemény a verseny, és rugdossák ki az embereket, akkor jelentem az elvileg jó pénzt igérő Londonban ugyanez a helyzet. Nagyon lenn van az angol gazdaság...
Nekem meg valahogy elment a kedvem attól hogy minden egyes munkatársamat megismerjem, és megszeressem, mert hát mindenki lelép. Az újakhoz nem fűzök annyi reményt, valahogy nem annyira profik mint Stefania és Nathalie voltak. Egy fiatal spanyol leányzó, egy újabb albán csajszi, meg ugye akikről már szó volt: Philip, Kai, és Limoz. Egyedül Limozban látok némi mélységeket, és amolyan lelki-nyomokat, illetve igazi szenvedélyt a munkája iránt, valamint határozottságot.
Visszatért némileg az a jólismert középiskolás élmény, amikor olyan sok ember között olyan rohadtul egyedül érzetem magam. És ismét úgy fest, hogy a könyveim mögé fogok bújni, mert valahogy egyáltalán nem érzek késztetést arra, hogy bárkivel is komolyabban szóbaálljak. Nem tudom ti hogy vagytok ezzel a munkahelyen, szivesen meghallgatom bárki élményeit e témában.
Ami pedig a kikapcsolódást illeti, volt végre egy igazi hétvégém, két napos, yaaay, és ezt kihasználandó el is ugrottam Nelsonnal Cotwaldsba, egy kis falucskába, amit Moerton in Marsh-nak hívnak. Nagyon klassz két napunk volt: első nap séta, még napsütés is volt, bár nem kifejezetten meleg. Illusztrálásként ime néhány kép:
(ja és az első kép is az én művem, csak hogy tudjátok, mert szép az is :))))
Az első a sólymászatban volt, ahol láttunk röptetni sólymot, bagjot és még sast is. A sasok kifejezetten lusták :P Sok érdekes madárka volt, nyunyik, vadászok, és egész közeli pillanatok is voltak, főleg a bagjokkal. Hát még sosem láttam bagjot ilyen közelről :O
Aztán másnap átruccantunk egy másik szépséges kis faluba, ahol a patak olyan sekély volt, hogy a gyerekek benne mászkáltak, és valami fesztivál szerűség is volt, aminek köszönhetően a helyiek rendeztek futball-meccset a patakban, volt zsibvásár, szabadon sütött kolbi, és a helyi nevezetesség az un. Cream-Tea ami két kis sütipogácsa köpült vajjal és lekvárral-t jelent, és hát nagyon nagyon nagyon fini volt, no erről is ime a képek:
Ígyhát nagyon klafa kis hétvégét csaptunk, és végre kimozdulás is volt, meg világlátás, és vidéknézés. Az angol vidék hozzátenném tök olyan mint a magyar, csak a napsütést mellőzik. és több a birku mint a boci. Ám a tájkép, és az illatok kísértetiesen hasonlítanak. :D Szó mi szó szép volt, és eső sem esett hála az égnek.
No igyekszem gyakrabban írni, de most már ide nőtt a popóm a székhez, úgyhogy tornázni fogok picurkát. Mert a pocakom kezdi formáját veszíteni :S
Millió cupp
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése