Egyetlen szabadnap is olyan mint a karácsony

Valóban a kemény munka az ami az ember mindennapjaiba tud egész különös, kivételes, és kellemes érzéseket csalogatni. Ma reggel, mikor felébredtem, tudván, hogy egy egész napom szabad, - mert ma nem mentem be modelleket nyomatni, holott jó sokan várnak ám Oo, de belőlem meg egy van, és nem kívánom kipurcantani ezt az egyet XD - szóval felébredvén, kimenve a konyhába, megérezve ez "itthon" jellegű illatokat (mert most hogy a landlordom Dymitr nincs itthon, és nincs mindennek folyton fertőtlenített szaga, egész otthonossá vált ez a kis lakás), és kinéztem az ablakon az esőcseppes világba, pizsomában, és egy bögre tejeskávét markolászva: megcsiklandozta a szívem az a jellegzetes érzés ami akkoriban töltött el, mikor tizenéves voltam, és a karácsonyi szünet első napján otthon ébredtem. Hát nem csodálatos? :)

Az egész hét nagyon eldurvult, főleg miután tegnap reggel az egyik kollégám csapot-papot otthagyva felmondott, egy teli listával a napjára (és ezeket a vendégeket valahová be kellett passzírolni) hagyott mindannyiunkat a kakiban. Nos mindigis egy kicsit önközpontúnak ismertem, de ez a húzása kifejezetten önzőnek tűnt számomra. Minden esetre valaki más ettől kiborult nem bírva a feszültséget, én meg próbáltam egyszerre 3-4 helyen megjellenni és elvégezni együtt Valmirával a négy asszisztens munkáját kettőnkre , meg beugrani még festeni az illető helyére, összevakarni a sírós kollégám, és beszárítani a saját klienseim, akik az én nem kissé zúfolt lisátmon figyeltek (ez utóbbi ténynek természetesen nagyon is örülök, csak hát közben meg a saját munkakörömben van hiány, és az egyszem szegény Valmírának kellene egyszerre három fejet samponozni....) Szóval csuda világ van nálunk, és mindebből természetesen a vendég nem láthat semmit, így angyali mosollyal az arcunkon rohangászunk veszetten XD lol kimondta hogy fodrásznak lenni nem poén?

A jó dolog, hogy gyűlnek az én kis saját klienseim, akik engem nagyon is kedvelnek, és ezáltal megalapozzák a fizum, ami király XD Meg akad azért a beszárításból jó borravaló is, amiből lehet majd hazavinnem vásárfiát amikor jövök hamarosan.
Voltam aerobicozni is a hétvégén, és a hét elején, nagyon jól esett, és frissebb is vagyok, így ma is szándékozom egy kis testeddzést tartani, főleg mióta az alakformáló órán megéreztem milyen löttyedtté vált a popó :S

Ugyanakkor látnom kell azt is hogy mennyire a munka tölti ki az életem. A munkámon kívül semmi mást nem csinálok. De tényleg semmit. (Ez a blogom témáinak "változatosságából" is kitűnik gondolom...)
Eléggé egysíkúnak tűnik ez így. Egy kis nadi azért akad, meg belepaszírozódik, de más nem. Ennek gondolom amíg az ember beletanul valamibe így van a rendje, ám nem képzelem hogy az élet csupán erről szól. Érzem hogy még mindig nagyon könnyű a dolgom, hiszen csupán a saját életemmel kell foglalkoznom és csak a saját utam kell egyengetni. Nagyon kényelmes ez így, és egyben kicsit üres is. De legalább megértem azokat akik amellett döntöttek hogy a karrierjüknek élnek, és nem lesz családjuk. Félreértés ne essék én nem kívánok közéjük tartozni, de a jelenlegi életformám az övékével egyező, és így leglább ezt is megismertem. Van időm figyelni arra hogy eleget mozogjak, jut időm olvasni, egészséges étrenddel törődni, megtanulni fegyelmezetten a saját egészségemről gondoskodni. Ezek azért jó dolgok. De átlátom hogy ez egyrészről nagyon is énközpontú életmód. Minden esetre talán ennek is meg van az előnye és az ideje az ember életének egy szakaszán. (?)

Nos, ha már így az egészséges hamikálásról esett szó, indulok is átgondolni mit főzzek a hét hátralévő részére. (nagy valószínűséggel a menü egyik pontja a gombapörki lesz krumplipürével :D yamm-yamm )

Ezer puszi mindenkire, szeretettel gondolok rátok, és köszönök minden megjegyzést :*